Virtualizáció

Az IBM PC kompatibilis hardverek fejlődése az utóbbi években eljutott arra a szintre, hogy az egyes szerverek számára biztosított erőforrás (memória, processzor és diszk) kihasználtsága alacsony szintre csökkent, és ennek következtében megjelent az igény az alacsony kihasználtságú erőforrások használatba vételére. Az erőforrás kihasználás optimalizációjára legelterjedtebb megoldás a virtualizáció, amely a kapacitások menedzselésével biztosítja a jobb kihasználást. Virtualizált rendszerekben a processzor, memória és tároló kapacitás elosztásával, szabályozásával jelentősen növelhető a kihasználtság, rugalmasság és a rendszerek biztonsága is.

Megitélésünk szerint az operációs rendszert a tényleges fizikai kiszolgálótól elválasztó platformvirtualizációt teljes virtualizációval biztosító megoldással szolgálhatók ki optimálisan a kis-és középvállalati szerverkonszolidációs igények. Kissé konyhanyelven kifejtve a fenti állítást, a „tiszta” megoldást preferáljuk, ahol a fizikai eszköz és a virtualizáltan futó szerver között a kapcsolatot biztosító ún. hipervizor réteg erre a funkcióra lett tervezve és kizárólag ezt a feladatot látja el.
Az informatikai rendszer fejlesztése során jelenik meg a virtualizáció igénye és lehetősége. A kisebb windowsos rendszerekben általános funkcióelosztás eredményeként a megnövekedett számú fizikai szerverek számának csökkentése, a nagyobb rendszerekben a szerverszám csökkentése mellett az erőforrások időszakos, dinamikus átcsoportosítása a fő előny, amely sikeressé teszi a virtualizációt.
A virtualizáció hardver oldali lehetőségét a többprocesszoros, többszálú feldolgozással bíró hardverek, az olcsóbbá váló memóriák, és az alacsonyabb árkategóriában is megjelenő diszk tömbök teszik a mindennapok terjedő gyarkolatává.


A virtualizációs megoldások folyamatosan fejlődnek. A teljes virtualizáció alapja a hipervizor réteg, amely alapszolgáltatásként biztosítja a hardver kezelését, elszeparált és erőforrások tekintében testre szabható környezetet ad a fölötte futó szervereknek memória és processzor elosztáson át.
amelyek jelentős lökést adtak a virtualizációs kiszolgálók fejlődésének. A fejlesztések három fő területen folynak: hardver platform, optimalizálás és szolgáltatás-bővítés.
Az optimalizálás célja kettős: egyfelől a a tényleges hardver és a hipervizor fölött futó szerver közötti késleltetés csökkentése, másrészt - ami az egy hipervizor illetve hardver konfiguráció fölött futtatható szerverek számát jelentősen befolyásolja - a kihasználtság növelése pl. a fölös tárterület foglalások és a memória többszörözöttségek csökkentésével.
A szolgáltatás-bővítés a központosított felügyeleti megoldáson kívül két területre fókuszál: a performancia növelése a virtuális gépek közötti kapcsolat javításával, valamint a biztonsági megoldásokra. A biztonság kérdése a szerverek számának növekedésével nagyobb szerepet kap, mert virtualizációval és a központi felügyelettel hatékonyabb ezközt lehet biztosítani a korábbi módszereknél. Míg a fizikai hardveren önállóan futó szerverek esetében az operációs rendszer védelmét magán az operációs rendszeren futó vírusvédelmi rendszer és tűzfal védte, kiemelt védelmi igény estén a virtualizált környezetben kétszintű védelmet lehet megvalósítani: a korábban használatos rendszer kiegészíthető a hipervizor szintjén működő védelmi megoldásokkal: tűzfal, vírusvédelem, és a vírusvédelem terén egy kiemelt terület, az ún. rootkit vírusok elleni védelem. Ehhez persze az is szükséges, hogy a hipervizor rendszer ne legyen annyira sebezhető, mint a szerver operációs rendszerek, de az eddigi ismeretek szerint a Linux kernel alapú hipervizor - a megfelő alapok következtében és a kevesebb funkció miatt kisebb programkód miatt - jóval biztonságosabb. (Ez utóbbi állítás helytállóságának egyik bizonyítéka a hipervizorhoz kiadott biztonsági ok miatt szükséges programjavítások igen kis száma.)

Miért virtuálizájunk szervereket?

  • Hardver költségek csökkentése: erőforrások, redundancia összevonása és dinamikus elosztása, terhelésmegosztás, heterogén környezet konszolidációja
  • Adminisztrációs és üzemeltetési költségek csökkentése: központi adminisztráció, rugalmasság, költségmentes és gyors erőforrás-átcsoportosítás, fogyasztás, hűtési igény, helyigény csökkentése
  • Leállási idő miatti bevételkiesés csökkentése: megbízhatóság, rendelkezésreállás, szervízelhetőség, fürtözés, katasztrófa-elhárítás, tervezett leállások okozta kiesések elkerülése
  • IT termelékenység, felhasználói termelékenység növelése
  • Új szerver gyors üzembeállíthatósága: fejlesztési céllal új szolgáltatás kialakítása felgyorsul, tesztkörnyezet gyors kialakítása akár a meglevő éles rendszerből, sablon alapján 20 perc alatt elkészül egy alkalmazáskörnyezet, standardizált környezetek használata
  • Mentés egyszerűsítése

Miért virtualzáljunk munkaállomásokat?

  • Üzletfolytonossági és katasztrófa-elhárítási megoldások munkaállomásra (mentés, átterhelés, fürtözés, terhelésmegosztás)
  • Biztonság-érzékeny információk belül, irányelvekkel szabályozott helyi eszközelérés, biztonságos kommunikáció
  • Nagy sebesség (PCoIP), PCoIP vékonykliensek monitorban is
  • Gyors munkaállomás üzembehelyezés, alkalmazástelepítés csoportoknak
  • Terhelésmegosztás, erőforrások jó kihasználása, licenc követhetőség
  • Közös virtualizációs platform menedzsment
  • Alkalmazás függetlenség (IE6 alkalmazások, dll függőségek)
  • Központi infrastrukturális szolgáltatások (alkalmazás telepítés, eszköznyilvántartás, távmenedzsment)

A virtualizáció, mint módszer, a kis, közepes és nagy cégek számára is hasonló előnyöket kínál, rugalmasabb erőforrás kihasználást, a rendszergazdáknak új lehetőséget az erőforrás menedzselésre.