Mentési rendszerek

A rendszergazda reggeli rémálma, hogy a kap egy telefont, vagy a munkahelyére beérkezve szembesül azzal a ténnyel, hogy az általa üzemeltetett egyik szerver valamelyik diszkje leállt. A jobbik esetben „csak” egy szolgáltatás esik ki, rosszabb esetben egy egész szerver. De előrordulhat az is, hogy a több napi munkával előállított dokumentum, pl. egy szerződés, pályázat utolsó finomítása során valamelyik munkatárs véletlen letörli, vagy felülírja a dokumentumot.

Rengeteg további példát tudnánk sorolni, ami kis és nagy katasztrófát okozó adatvesztést idéz elő. Egy–egy adatvesztés hatása a kellemetlenségen és többletmunkán túl akár szolgáltatáskiesés is lehet.


Melyek azok a leggyakoribb katasztrófák amelyek ellen az adatainkat biztonságban akarjuk tudni?

Fizikai megsemmisülés:

  • tároló diszk meghibásodik,
  • a diszkekből felépített berendezés sérül,
  • a tároló helység károsodik,
  • ellopják a tároló eszközt, diszket, stb.

Logikai megsemmisülés:

  • a diszk törlésre került,
  • az adat törlésre került,
  • az adat nem kívánt módon megváltozik,
  • az applikáció elrontotta az adatot,
  • áramszünet hatására adatvesztés, stb.

 

Az fent említett és hasonló szituációk elkerülésére megoldás egy jól beüzemelt mentési rendszer. A CNW a mentési rendszerek létrehozásában és üzemeltetésében több, mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik. Egy mentési rendszer kidolgozásánál elsődleges szempont a szolgáltatás kiesés minimalizálása, mert nem csak a helyreállítás kerül pénzbe, hanem a kiesett idő is vesztességet termel. Ha netán az adatvesztés elkerülhetetlen , akkor legalább minimalizáljuk a vesztességet. Természetesen lehet folyamatos üzemet biztosító rendszert is létrehozni, de az már nem adatmentési feladat. A folyamatos üzem biztosításának eszközei a folyamatos adatduplikálás valamilyen megvalósítása, mely pl. a diszktömbök tükrözésével vagy fürtözéssel biztosítható.


Mentési megoldás is többféle van. A megőrzési idő hosszát tekintetve van rövid idejű, 1-2 napi, legfeljebb kétheti adatmegőrzés. Közepes hosszúságú 1-2 hónap anyagának megőrzése. Hosszú időre történő adatmegőrzés az, amely során néhány hónapra szükséges a védelmet kiterjeszteni. Az ennél hossza megőrzési időt már archiválásnak tekintik és teljesen más eszközöket és technológiákat használnak arra a célra.

A teljes diszk kiesést, ha az nem a rendszerdiszk, egy napi mentéssel ellensúlyozhatjuk. A dokumentum szintű mentések csökkentik a véletlen törlés és felülírás okozta károkat. Cégünk több gyártó mentési megoldását és termékét is kínálja:

  • IBM - Tivoli Storage Manager,
  • CA - ARCserve,
  • HP - Dataprotector,
  • Symantec - Backup Exec, stb.

 

Néhány fontos jellemző a mentésről:

  • Mikor készült?
    A mentés egy pillanatnyi állapotot tartalmaz, így nem mindegy, hogy pl. egy főkönyvi zárás előtt vagy után készült a mentés.
  • Értelmes-e a mentett adat?
    A mentés egy pillanatképet készít, de a kép elkészítéséhez is időre van szüksége, és közben az adat megváltozhat. Logikai hibát okoz, ha mire a mentés végére érek, a vége már mást tartalmaz, mint amikor a mentést elkezdtem, ekkor a mentett anyag értelmezhetetlenné válik. A konzisztens mentéshez biztosítani kell a mentési idő alatt az adatok változatlanságát.
  • Milyen mentés készül?
    „Teljes” mentés az, amikor minden adatról másolat készítek, „különbözeti” mentés, amikor egy teljes mentéshez képest történt változásokról készítem csak a másolatot. De készíthetek ún. „növekményes” mentést is, amikor a mindenkori utolsó mentéshez képest történt változásokról készítek csak másolatot. A teljes mentés igényli a legtöbb időt és tárhelyet, viszont egyszerűbb visszatölteni.
  • Milyen gyakorisággal készítek másolatot a mentendő adatokról?
    Naponta? Hetente? Óránként? Lényeges szempont, mert ilyen pontossággal lehet visszaállítani a szükséges adatot. Ilyenkor kerül elő az a kérdés, hogy mennyi tároló területre van szükségem a másolatok, vagy mentett adatok tárolására.
  • Mennyi ideig érhető el a mentett adat?
    A tárolt másolatok megőrzési idejének növelése a tároló kapacitás növelését, és ezzel együtt a mentési költség növelését is igényli.
  • Mennyi ideig változatlan az elérhető adat?
    Mennyi idő áll rendelkezésre az adat mentésre? Beleférek-e az un. „mentési ablakba” amikor a mentésre szánt adatok biztosan nem változnak meg a mentés folyamán?
  • A szolgáltatás, mely a mentésre szánt adatokat használja, leállítható-e vagy sem? A mentési technikát alapvetően meghatározza, hogy időben változó (dinamikus), vagy állandó (statikus) adathalmazt kell-e menteni. A statikus mentések sokkal egyszerűbbek és költségtakarékosabbak, mint a dinamikus mentések.

 

A fenti szempontokon kívül még kisebb jelentőségű kérdésekre is érdemes megkeresni a választ egy mentési rendszer kialakításánál, ezért szükséges a szakértő által végzett feltárás, tervezés, kivitelezés. Az első katasztrófa utáni helyreállítás gyorsasága, egyszerűsége, költsége – ebbe beleértendő a szolgáltatás kiesése alatt keletkezett veszteség is – megmutatja, hogy egy szakszerűen megtervezett, létrehozott és üzemeltetett mentési rendszerbe fektetett pénz megéri és megtérül. A CNW a tapasztalatai alapján megbízható megoldással tud szolgálni az adatok védelme céljára, és az elkészült rendszer szakszerű üzemeltetését és karbantartását is elvégzi.